Magyarorsz�g a globaliz�ci� legutols� szakasz�ba, az emberek �tnevel�s�nek id�szak�ba �rkezett el az MSZP–SZDSZ koal�ci� �jb�li hatalomra ker�l�s�vel. Egy, az orsz�g lakoss�g�hoz k�pest sz�k, de kem�nyen �sszetart�, �s a nemzetk�zi t�ke teljes t�mogat�s�t �lvez� csapat g�tl�stalanul �s cinikusan, az embereket semmibe v�ve, hazugs�gra mindig k�szen, �lvezettel veri sz�t az orsz�g, rendszerv�lt�s ut�n m�g megmaradt �rt�keit, az eg�szs�g�gyet, az oktat�st �s a kutat�s–fejleszt�st.

Naponta cs�p�gtetik, tudatosan �s j�l szervezetten a t�rsadalom pohar�ba a m�rget, amely, l�that� m�don, hat is a t�rsadalomra. Az emberek egyre zavarodottabban viselkednek, egyre kev�sb� ismerik ki magukat az �ket k�rbevev� vil�gban, elhiszik a hazugs�gr�l, hogy igaz, �s k�telkednek az igazs�gban. K�zben pedig fokoz�dik a fesz�lts�g: az embereken bel�l �s k�z�tt�k egyar�nt. Ez j� h�r a rombol�knak: a bizonytalanok, a f�lelemben �l�k k�nnyen manipul�lhat�k.

N�zz�nk n�h�nyat az �tnevel�si p�ld�k k�z�l. A liber�lisokat vezet� K�ka J�nos kijelenti, hogy a t�rsadalmat r� kell szoktatni az �ngondoskod�sra. Mit jelent ez? Ez az �zenet annak a sz�ls�s�ges, fundamentalista �s agressz�v neoliber�lis n�zetrendszernek a megnyilv�nul�sa, amely azt mondja az embereknek, hogy egyed�l vagytok, ne v�rjatok senkit�l seg�ts�get, t�mogat�st, ha bajban vagytok. Vagyis, hogy mindenki egy�nileg felel�s minden�rt; olyan, hogy k�z�ss�g, t�rsadalom �s nemzet tulajdonk�ppen nem is l�tezik. Mindenki viselkedj�k �gy, mint egy „egy�ni v�llalkoz�”, ha meg akar gy�gyulni, vegye meg a „szolg�ltat�st” a piacon, ha tanulni akar, az egyed�l az � mag�n�gye, ez�rt ker�tsen r� p�nzt, t�k�t, �s fektesse be ezt a t�k�t saj�t mag�ba: vagyis vegyen oktat�si term�ket a piacon.

Ezt a logik�t eg�sz�ti ki az a kapcsol�d� �zenet, hogy – szint�n K�ka J�nost id�zve – „szomjazni kell a sikert”, ez�rt harcolni, versenyezni kell: vagyis, az anyagiak�rt sutba lehet dobni minden �rt�ket, emberiess�get, csal�dot, el lehet �rulni a nemzetet, hiszen csak egy dolog a fontos: a p�nzben, vagyonban m�rt siker. Azonk�v�l, hogy ez a gondolatsor erk�lcstelen �s �rt�krombol�, m�g hazug is. Hiszen j�l tudjuk, a csillag�szati vagyonokat r�vid id� alatt �sszehar�csol�k nem kem�ny munk�val, piaci versenyben helyt�llva szerezt�k vagyonukat, hanem egyszer�en kapcsolatok r�v�n, vagyis �gy, hogy a megfelel� p�rt, megfelel� k�r vagy csal�d tagjai voltak, �s mai is azok.

A neoliberalizmus �rt�krombol�s�nak p�ld�ja az is, amikor Horv�th �gnes eg�szs�g�gyi �llamtitk�r az eg�szs�g�gyr�l, mint szolg�ltat�si v�llalkoz�sr�l besz�l, azt szugger�lva, hogy a k�rh�zakban fontosabb az „optim�lis �zemm�ret”, mint a gy�gy�t�s.

Az �tnevel�snek �s egyben a lakoss�g t�k�letes lebecs�l�s�nek �s len�z�s�nek jele az is, amikor azt mondja, hogy igaz�n mindegy, hogy piros vagy k�ksz�n� bogy�t vesz–e be valaki, ha a „hat�anyag ugyanaz”. Erre r�mel az az eg�szs�g�gyi miniszt�riumi sz�gyenletes rekl�m is, amely �gy sz�l „ne a mell�khat�st, az �rat n�zze”. Mert mit is jelent ez? Azt, hogy nem sz�m�t, ha a mell�khat�sok t�bb eg�szs�gk�rosod�st okoznak, mint amennyi j�t a hat�anyag, a l�nyeg az, hogy a kezel�s ne ker�lj�n sokba. Vagyis nem a teljes gy�gyul�s a c�l, hanem a k�lts�gmegtakar�t�s, ak�r tov�bbi eg�szs�groml�s �r�n is. K�rdezem: orvos az, akinek ilyen n�zetrendszere van? Ezt az�rt k�rdezem, mert az �llamtitk�r asszonynak, �ll�t�lag orvosi v�gzetts�ge van.

A „gondolkozz mindenr�l v�llalkoz�k�nt”, ha eg�szs�ges �s tanult akarsz lenni, vedd meg ezeket a „szolg�ltat�sokat” neoliber�lis n�zetrendszert �gy lehet j�l eladni az embereknek, ha t�k�letesen �sszekeverik �rt�krendj�ket, ha el�rik azt, hogy m�r nem tudnak eligazodni abban, hogy mi a helyes �s a helytelen, mi az igazi �s mi az �ls�gos. Ez�rt a t�k�letesen vazaluss� v�ltoztatott m�dia seg�ts�g�vel folyik a lakoss�g erk�lcsi – �rt�krendbeli �tnevel�se �s megoszt�sa.

A minisztereln�k nyilatkozik, hogy a megszor�t�sok, az �n. reformok „visszat�r�st jelentenek a baloldali �rt�kekhez”, �s nincs egyetlen egy tisztess�ges m�diaszakember, aki megk�rdezn�, hogy ezen mit �rt? Ugyanis a megszor�t�sok a legdurv�bb sz�ls�jobboldali m�dszerek megnyilv�nul�sai, rokonai a Pinochet chilei dikt�tor �ltal haszn�lt m�dszereknek. L�nyeg�k az �tlagember v�z al� nyom�sa, marad�k kis p�nz�nek, vagyon�nak eloroz�sa, �s �tj�tsz�sa egy sz�k k�r: a t�ke, a nagyc�gek, a bankok, biztos�t�k �s az �ltaluk t�mogatott politikusi kl�n zseb�be.

A val�di baloldali �rt�kek pedig �ppen a kisembert v�dik a t�k�vel szemben, �s az individualizmussal, a „mindenki mindenki m�s farkasa” elvvel, a p�nz-�rt�krend� t�rsadalom l�trehoz�s�val szemben az emberi szolidarit�s, a k�z�ss�g fontoss�g�t hangs�lyozz�k. De a val�di liberalizmus sem az, amit az SZDSZ k�pvisel Magyarorsz�gon. Ha az SzDSz val�ban liber�lis p�rt lenne, akkor fell�pne az emberi jogok egyre durv�bb korl�toz�sa ellen, tiltakozna a piaci verseny rendszeres megs�rt�se �s a diktat�rikus korm�nymagatart�s miatt. A piaci t�rv�nyeket folyamatosan s�rti meg a korm�ny akkor, amikor a k�lf�ldi c�gek ad�kedvezm�nyeit fenntartja, mik�zben a hazai c�geket mindenf�le t�bbletad�kkal �s terhekkel agyonnyomja.

A piaci verseny durva korl�toz�sa az is, amikor �llami megrendel�seket nem azok a c�gek kapnak, amelyek a munk�t a legjobb min�s�gben �s a legolcs�bban tudj�k elv�gezni, hanem azok, amelyek k�zel �llnak a sz�k politikusi k�rh�z, vagy �gy, hogy ennek a k�rnek a v�llalkoz�sai, vagy �gy, hogy p�nzelik a politikusokat, illetve p�rtjukat. J� p�lda erre a „PPP” jelens�g, vagyis az �llami–mag�n „�sszefon�d�ssal” megval�sul� beruh�z�sok t�bbs�ge. Ez�rt dr�g�bb n�lunk az �t�p�t�s, ez�rt k�telezhetik az egyetemeket olyan sz�m�t�g�pes programok, mint p�ld�ul a Neptun–rendszer megv�s�rl�s�ra, amely rosszul m�k�dik, de legal�bb nagyon dr�ga, ez�rt kell az orvosoknak, rendel�knek „vizitd�j–automat�kat” �s „gy�gyszer gazdas�goss�gi sz�m�t�sokat” v�gz� programokat v�s�rolniuk.

Mindezen �zleti �rdekek �ltal vez�relt, piacidegen elj�r�sok �ppen �gy elfogadhat�k a mag�t liber�lisnak nevez� SzDSz sz�m�ra, mint a diktat�rikus, nemcsak az �tlagemberek, de a szakemberek v�lem�ny�t is semmibe vev� �n. eg�szs�g�gyi, oktat�si �s kutat�sfejleszt�si reform, amely persze nem reform, hanem rombol�s. A reform ugyanis meg�jul�st, fejleszt�st �s nem sz�tver�st, lez�lleszt�st �s �rt�kkivon�st jelent.

A „reform” sz�t teh�t, a „baloldali �rt�kekhez” hasonl�an, tudatosan kicsavarj�k �s ezzel f�lrevezetik, megzavarj�k az embereket. A t�rsadalom t�k�letes sz�tzil�l�s�ra j� m�dszer az emberek tudatos egym�s ellen ford�t�sa is. J� p�lda erre a teljesen igazs�gtalan �j g�z�r t�mogat�si rendszer, vagy az, ahogyan legut�bb a tud�s t�rsadalmat osztotta meg a hatalom. Teljesen diktat�rikusan, mindenf�le �rdemi egyeztet�s n�lk�l, 10%–al cs�kkentette az akad�miai doktorok tisztelet d�j�t, de nem ny�lt hozz� az akad�mikusok tiszteletd�j�hoz. Ennek a l�p�snek term�szetesen semmilyen szakmai indoka nincs, de m�g anyagi sem, hiszen az �gy megtakar�tott �sszeg, a k�lts�gvet�s szempontj�b�l nevets�gesen kicsi p�nz.

Viszont ezzel el�rt�k azt, hogy a tud�st�rsadalom k�t r�tege ferdeszemmel n�z egym�sra, hiszen egyr�szr�l a doktorok, joggal, igazs�gtalannak tartj�k, hogy ha t�l�k elvesznek kor�bban megszerzett jogokat, akkor azt mi�rt tarthatj�k meg az akad�mikusok, az ut�bbiak pedig nyilv�nval�an tudj�k, hogy igazs�gtalanul kiv�telezett helyzetben hagyt�k �ket, ez�rt magyar�zatokat, �nigazol�sokat keresnek saj�t lelkiismeret�k megnyugtat�s�ra.

De az emberek k�z�tti fesz�lts�g sz�t�s�ra szolg�l az is, hogy az egyetemi fels�vezet�s j�vedelm�t – a p�nzsz�ke ellen�re- jelent�sen megemelte a korm�ny, mik�zben a poz�ci� n�lk�li tan�rok j�vedelme, a b�remel�sek elmarad�sa �s a t�bbletad�k miatt cs�kkent, mik�zben oktat�si k�telezetts�g�k n�tt.

Mindez egyben azt is jelenti, hogy tov�bb n�veli a hatalom a szakad�kot a gazdagok �s szeg�nyek k�z�tt azzal, hogy a k�z�poszt�lyt tudatosan tasz�tja lefel� az elszeg�nyed�s lejt�j�n. De hogy az emberek ne �rtsenek ebb�l az eg�szb�l semmit, ne a n�vekv� nyomorukra, hanem ink�bb a m�g megmaradt anyagi morzs�ik megtart�s�ra figyeljenek, j�l j�n az amerikai terrorista m�nia magyar v�ltozata, a „sz�ls�jobb–oldali vesz�lyre” hivatkoz�s, amire hivatkozva hossz� ideig fenn lehetett tartani az orsz�gh�z k�r�li berlini falat, „meggazdagod�si vizsg�lattal” lehet fenyegetni a t�rsadalmat, r�szabad�tva az emberekre az 500 f�vel meger�s�tett, az elnyom� g�pezet csavarj�v� v�lt APEH–et, �s m�g korszer�bb ver�eszk�z�kkel lehet felszerelni a rend�rs�get, amely m�r r�gen nem a polg�rt �rzi �s v�di.

Mik�zben a helyzet minden tekintetben egyre ink�bb Pinochet diktat�r�j�ra eml�keztet, ak�zben besz�dhib�s, �nbizalomt�l duzzad� politikusok p�rbesz�dr�l, megegyez�sr�l, a k�zt�rsas�g j�v�j�r�l, az „uram–b�ty�m” vil�g megsz�ntet�s�r�l gagyognak–papolnak.
A vil�g pedig ek�zben elfut mellett�nk. M�shol term�szetes, hogy a korm�ny els�rend� feladat�nak tekinti az eg�szs�g�gy �s az oktat�s meger�s�t�s�t �s t�mogat�s�t, a kutat�s–fejleszt�sbe val� beruh�z�st. A val�ban demokratikus piacgazdas�gokban nincs korrupci�, �s a korm�nyok a lakoss�g �letsz�nvonal�nak �s �letmin�s�g�nek jav�t�s�t tartj�k legfontosabb feladatuknak.

M�shol a korm�ny k�v�ncsi a t�rsadalom v�lem�ny�re, �s nemcsak saj�t szakmai holdudvar�nak egy�bk�nt j�l ismert, az ig�nyekhez igazod� v�lem�ny�t k�rdezi meg akkor, amikor valamilyen v�ltoztat�st akar bevezetni. Ez�rt m�s orsz�gok, k�z�tt�k a volt szocialista orsz�gok t�bbs�ge is, jobban m�k�dnek, az emberek jobban �rzik magukat a b�r�kben, nem el�gedetlenek, n� a v�rhat� �lettartamuk, �s – nem v�letlen�l – javulnak az orsz�g gazdas�gi eredm�nyei is.
Haz�nk minden gazdas�gi �s t�rsadalmi mutat�ja tekintet�ben, valamennyi elemz�s szerint, egyre siralmasabb k�pet mutat. Romlik a lakoss�g eg�szs�g�llapota, gyeng�l a t�rsadalmi t�ke, foszladozik a t�rsadalom sz�vete. A gazdas�gi versenyk�pess�g tekintet�ben pedig 2005–r�l 2006–ra 6 hellyel zuhantunk vissza.

Az �sszefoglal� k�rd�st ezek ut�n �gy lehetne feltenni: vajon kinek �s mi�rt �rdeke az, hogy a t�rsadalom teljesen sz�tzil�l�dj�k, erk�lcsileg �s anyagilag sz�tszakadjon, legyeng�lj�n, elvesz�tse j�zan �t�l�k�pess�g�t?

Mi is t�rt�nik egy c�gn�l akkor, amikor - �ltal�ban a rossz vezet�s k�vetkezt�ben-, cs�dbe jut? Az t�rt�nik, hogy a c�g �rt�ke lecs�kken, j�nnek a felv�s�rl�k, �s sz�thordj�k r�szekre szabdalva felv�s�rolj�k a c�get! Nem lehet esetleg valamilyen hasonl�s�got felfedezni az orsz�g jelenlegi helyzete �s egy cs�d fel� tart� c�g helyzete k�z�tt?

Dr. Csath Magdolna
egyetemi tan�r