A nyitóceremónia színes kavalkádja
-benta- 2007.08.20. 10:16
Régi pompájával, ezer színével zajlott a Summerfest nyitóceremóniája a VSZK-ban kialakított hatalmas színpadon és nézőtéren, augusztus 14-én. Hamar felejtődött az a rossz szájíz, amit a szokatlan biztonsági intézkedések miatt kellett átélniük a nézőtérre igyekvőknek, és rövidesen visszatért a korábbi, fesztiválhangulat.
A nyári ünnepet a Nagyforrás tánca nyitotta meg Kodály Zoltán Kállai kettősének zenéjére. A két műsorvezető, Szentpéteri Eszter és Jáky-Szabó Gergely üdvözölte Vezér Mihály polgármestert, Ecuador és Indonézia nagykövetét, dr. Jánosi György országgyűlési képviselőt, Kuhl Tibort, a DE Zrt. vezérigazgatóját, Spéth Gézát, Diósd polgármesterét, Nádasi Istvánt, a Magyarok Öröksége Kuratóriumának elnökét, a megjelent települési képviselőket és nem utolsó sorban a nézők sokaságát.
Az ezer színben pompázó táncosok felvonultak a fesztivál színpadára Brahms Magyar táncának zenéjére: ciprusiak, dagesztániak, ecuadoriak, franciák, görögök, horvátok, hinduk, indonéziaiak, írek, japánok, macedónok, mexikóiak, olaszok, peruiak, portugálok, románok, svájciak, szerbek és törökök. A színpompás mentet a Forrás táncosai zárták.
Vezér Mihály üdvözlő beszédében kiemelte a Summerfest közösség-kovácsoló erejét, amely lehetőséget nyújt arra, hogy városunk is bekapcsolódhasson a nagyvilág pezsgésébe. Amikor a vendéglátók számára is lehetőség nyílik, hogy megnyithassák szívüket és otthonukat az idegenből érkező táncosok, művészek előtt, megismertetve velük a magyarok, a százhalombattaiak hagyományos vendégszeretetét. A polgármester – szokás szerint – táncra perdült a Forrás egyik táncos lányával, és ezzel hivatalosan is megnyílt a vidám hangulatú nyári ünnep.
A Summerfest két fővédnöke, Kuhl Tibor és Jánosi György is üdvözölte a fesztivál résztvevőit. Előbbi elmondta – egyebek mellett –, hogy korábban világutazó is volt, és szép emlékként őrzi magában a népek folklórkincsét. Jánosi arra hívta fel a figyelmet, hogy valamennyi nemzet számára fontos a táncba-, zenébe-, dalokba sűrített kultúrkincs, amely manapság könnyen háttérbe szorulhat egy új, különös, furcsa, globalizálódó kultúrával szemben, amely már nem képes tükrözni azt a sokszínűséget, ami a nemzeti kultúrában rejlik. Ezért öröm számára – mondta – az a folklórfesztivál, amely immár tizennegyedik alkalommal ad otthont Százhalombattán a fél világ népi kincseinek.
A húsz együttes a szokott forgatókönyv szerint mutathatta be öt-öt perc alatt legjellegzetesebb táncait, dalait, amit az ezerarcú kritikus, a közönség vastapssal honorált. Talán nagyobb tetszést aratott a hirosimai lányok ütőhangszerekre komponált zenekari száma, a dagesztáni együttes szilaj tánca és a mexikóiak örök vidámsága. Nem csupán jól komponált táncukkal lopták be magukat szívünkbe, hanem „eviva Mexico, eviva Ungaria” kiáltásaikkal is. Az ismert, de mindig új tabló következett, amikor a táncosok százai vonultak nemzeti zászlaikkal a fesztivál roppant színpadára, a „Kéz a kézben” dallamára, és rövidesen felragyogtak a tűzijáték sziporkázó fényei.
– Szaniszló - | Hírtükör online
|