A XX. század legsúlyosabb bűneit két eszme, a nácizmus és a kommunizmus nevében követték el. Ha a zsidóság tragédiáját a holocaust szóval foglalják össze, a cigányság áldozatát pedig a cigány holocaust kifejezéssel, akkor az etnikumok között különbséget nem tevő, hol céltudatosan, hol vakon, évtizedeken és földrészeken át több tízmillió áldozatot követelő kommunizmus pusztítását az emberiség holocaustjának nevezhetjük.

A kommunizmus áldozatainak napján a főhajtás és emlékezés mellett azt a szándékunkat is ki kell fejeznünk, hogy meg fogjuk akadályozni a tragédia megismétlődését. A kommunizmus ma is velünk él. Nem csupán kirívó példaként, egyes országokban megvalósított diktatúrában, hanem módszerét tekintve nálunk is. Ma azok vannak hatalmon, akik az állampárti rendszerben szocializálódva a lenini bolsevik iskola legfontosabb tanítását sajátították el: a hatalom minden áron való megszerzésének és megtartásának tudományát. Az ideológia változott, most a liberalizmus és a szabad verseny mindenhatóságát hirdető globalizmus az a rendszer, amelynek behódolva, helytartóként szolgálják az eszme mögött meghúzódó, világuralomra törekvő főhatalmat. Sajnos, a parlamenti ellenzék magatartását sem a küzdelem vállalása, hanem a megfelelésre való törekvés jellemzi.

Ahogyan a kommunizmus Moszkvából irányított hatalmi rendszere nem tűrt meg a befolyási övezetén belül csak egyfajta társadalomszervezést, úgy a jelenlegi globális főhatalom is ezt teszi, az embert a mindenható világpiac termelő-fogyasztó robotjává alacsonyítva. A szembenállás egyetlen lehetősége is ugyanaz: a közösség építőköveinek, a családnak a nemzetnek megvédése, az elszakított, meggyengített kötelékek újrafonása. A Jobbik Magyarországért Mozgalom azáltal kíván méltónak bizonyulni a kommunizmus áldozatainak emlékéhez, hogy minden erejével ezt a célt szolgálja.

Balczó Zoltán,
alelnök