Szokás szerint a Himnusz zenéjére engedték félárbocra az Országzászlót a cserkészek, majd elkezdődött a megemlékezés, amiben Bodnár Judit szavalattal a Cantikum Novum Vegyes Kar pedig énekkel közreműködött. Bíber József, a Jobbik Magyarországért Mozgalom Pártjának alelnöke felsorolta annak a harmincnégy vármegyének a nevét, amelyeket a diktátum szakított le a történelmi Magyarországról. Szólt Franciaországról, amely a szabadság bajnokának nevezi magát, miközben egy kizárólag tőle függő Európát rajzolt meg a Kárpát-medencében. Kijelentette, pártjuk változatlanul kiáll a kisebbségbe kényszerült magyarokért. Felidézte a nyitrai diáklány kálváriáját, akit támadói helyett ültettek a vádlottak padjára, és azt mondta, „nemzeti, kollektív önvédelmi reflex”-re van szükség. Szakály Sándor egyetemi tanár felidézte a trianoni döntés utáni évtizedeket, amikor még a magyarság egésze átérezte a leszakított nemzetrészek tragédiáját. Szólt Apponyi Albert és Teleki Pál észérveiről a trianoni konferencián, és kétségbeesett erőfeszítéseikről az ország, a nemzet megcsonkításának megakadályozásáért. Elmondta, a trianoni tragédia éppúgy fájt Horthy Miklósnak, Bethlen Istvánnak vagy Teleki Pálnak, mint a szociáldemokrata Peyer Károlynak és Kéthly Annának. Beszélt a Wilsoni Pontok nemzeti önrendelkezéséről, amely üres frázisok maradt. Szólt azokról a magyarokról, akik saját hazájukban szorultak kisebbségbe, váltak az utódállamok másodrendű állampolgáraivá, és akiknek nap-nap után meg kell küzdeniük anyanyelvük, kultúrájuk és történelmi múltjuk védelméért. Kifejtette, egy olyan Magyarországot szeretne, amely megvédi a határainkon túl élő kisebbségét. Illéssy Mátyás plébános párhuzamot vont a megfeszített Krisztus és a szétszakított nemzet között. Ahogyan Krisztus feltámadt legyőzve a sátánt, úgy kell újraépíteni a nemzetet is a kereszténység jegyében. A Pártok Házában levetített filmben történészek, közgazdászok, katonák, egykori és ma is aktív politikusok értékelték a Horthy-korszakot. Valamennyien nagyra becsülték Bethlen István miniszterelnökségének tíz esztendejét, amikor a romokból újjáépült az ország infrastruktúrája, értékőrző nemzeti valutát vezettek be, és létrejött az Országos Népjóléti- és Családi Alap. A film történelmünk szégyenfoltját, a zsidótörvényeket is bemutatta. Érdekes volt Nemeskürthy István fejtegetése arról, hogy az 1541 utáni török hódoltság után Horthy teremtett először csonka, de mindenképpen szabad Magyarországot. A film utolsó harmadában Horthy emlékiratainak felidézése dominált, így elsikkadt az 1944. októberi sikertelen kiugrási kísérlet értékelése.   – Szaniszló –   Hírtükör online